a bejelentő anonimnek akar maradni, de több információra van szükségem, lehet-e

Követő kérdéseket lehet feltenni, még akkor is, ha a bejelentés névtelen

Igen, ez megengedett: egy névtelen bejelentőnek követő kérdéseket feltenni függetlenül attól az jogtól, hogy névtelen maradjon. A névtelenség azt jelenti, hogy a bejelentő személyazonossága nem ismert vagy nem válik ismertté, de nem azt, hogy már nem lehet kapcsolatot létesíteni. A signalo.eu-n ez a kapcsolat az ügyfélazonosító kódon keresztül bonyolódik: a bejelentő ezzel újra belép a bejelentési felületbe, látja a kezelő kérdését, és — továbbra is névtelen módon — arra reagálhat. Tehát nincs szükség névre, e-mail-címre vagy telefonszámra ahhoz, hogy az adott ügyről folytathassanak párbeszédet.

Amit nem lehet, az a névtelenséget ürügyül használni arra, hogy azonosító adatok után érdeklődjenek, vagy azt az impressziót kelteni, hogy további információ csak akkor adható, ha a bejelentő azonosítja magát. Tehát tények, dátumok, érintett személyek nevei, dokumentumok vagy tanúk után kérdezzenek — ez szokásos nyomozati információ —, de ne a bejelentő személyazonossága után, ha ez ellen nem döntött. Amennyiben egy alkalmazott az ügyfélazonosító kódot elveszti a folyamat során, akkor van egy külön lehetőség a hozzáférés helyreállítására egy bejelentéshez anélkül, hogy a névtelenség megsérülne. És mivel az akkor is folyamatban marad törvényes határidők tekintetében, amikor követő kérdéseket tesznek fel, jó tudni amikor a bejelentőt értesíteni kell az értékelésről.

Amelyből ez követke­zik: irányelv és titoktartási kötelezettség

Az (EU) 2019/1937 irányelv az anonimizált bejelentések kötelezővé tételét vagy megtiltását a tagállamokra bízza (6. cikk), azonban amint egy bejelentési csatorna lehetővé teszi az anonimizált bejelentéseket — ahogyan a signalo.eu teszi —, az nem változtat az adott irányelv 16. cikkéből eredő, a bejelentő személyazonossága körüli titoktartási kötelezettségen. Ez a titoktartás teljes mértékben érvényes az egész eljárás során, beleértve a követő kérdések feltevését és megválaszolását. A Munkaadók számára szóló közérdekű bejelentések védelméről szóló törvény ezeket az alapelveket dolgozza ki a magyar gyakorlat számára.