Mit ér értelmezni a jogellenes magatartás kifejezésén a szervezetbeli visszaélésekről szóló rendeletben?

Visszaélés: jogsértés közérdekkel

Visszaélésnek mindenek előtt az EU-jog megsértésének gyanúja minősül azon területek egyikén, amelyeket az (EU) 2019/1937 irányelv felsorol, például pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás, termékbiztonság, közlekedésbiztonság, környezet, közegészségügy, fogyasztóvédelem és személyes adatok védelme. Ezen túlmenően a Whistleblower Protection Act szélesebb körű, mint csupán az EU-jog: olyan cselekmény vagy mulasztás is ide tartozik, amelyben a közérdek veszélyben van — például a közegészségügy veszélye, a személyek biztonsága, a környezet sérülése, vagy a közigazgatás vagy egy vállalkozás helytelen működése jogszabály vagy belső szabály megsértése miatt. Mindig felmerülő gyanúról van szó, ésszerű alapokon, nem pedig előzetes bizonyosságról.

Azt, ami általában kívül esik, tisztán egyéni munkakonfliktus jelenti, amelyben jogszabály vagy közérdek nem érintett: elégedetlenség egy értékelésből, nézeteltérés egy pozícióváltoztatásból vagy személyes nézeteltérés egy vezetővel. Ez azonban relevánssá válhat nemkívánatos viselkedés bejelentéseként — zaklatás, fenyegetés, diszkrimináció — de ez a törvényben a visszaélés mellett önálló kategória, a eljárásban saját helyzettel. Mindkettő ugyanabba a bejelentési csatornába tartozik, de az különbségtétel néha meghatározza, hogy mely védelem és mely eljárási útvonal alkalmazandó.

Jogalap: az irányelv 2. és 5. cikke, valamint a Whistleblower Protection Act

A anyagi alkalmazhatósági terület — az EU-jog azon területei, amelyekre az irányelv vonatkozik — az (EU) 2019/1937 irányelv 2. cikkében szerepel; a meghatározások, ideértve a bejelentés és a jogsértés alatti fogalmakat, ugyanez irányelv 5. cikkében találhatók. A holland implementáció és a visszaélés fogalmának tágabb értelmezése, beleértve a közérdekhez való kapcsolódást, a Whistleblower Protection Act-ban található.