a nálunk jelentkezettő is tehet bejelentést cégünkről

Egy jelentkezettől származó bejelentés lehetséges

Igen, azok az egyének is, akik egy szervezetnél pályáztak, de nem kaptak meghívást, a szabálysértésekről bejelentést tevő személyek körébe tartoznak. A retaliation elleni védelem nem korlátozódik azokra, akik már alkalmazotti viszonyban állnak: azok is, akik egy toborzási vagy felvételi eljárásban vettek részt, és közben információkhoz jutottak egy szabálysértésről, védelemben részesülő bejelentőként számítanak. Ez vonatkozik magára az álláskeresőre is, függetlenül attól, hogy a pályázat foglalkoztatási viszonyban végződött-e.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy egy szervezet egy elutasított jelöltnek a bejelentéseit nem sorolhatja egyszerűen az "érdemi elbírálás tárgyát nem képezők" közé, mert nem alakult ki munkaviszonyzat. Hogy pontosan mi tartozik a szabálysértés fogalma alá, az a honlapunkon leírtak szerint mi minősül jogsértésnek a közérdekű bejelentésekről szóló törvényben; ez a teszt nem változik attól függően, hogy ki a bejelentő. Azonban az releváns, hogy a bejelentőnek a feltételezett jogsértésről szóló információt munkahelyhez kapcsolódó kontextusban kellett megkapnia — egy jelentkezőnél ez a toborzási folyamat maga, például valami, ami a beszélgetések vagy egy értékelés során feltűnik. A visszaélésekkel szembeni védelem itt valamivel elvontabb: az elutasított jelentkezőnek nincs munkaviszonya, amely felmondható lenne, de például negatív hatása lehet egy későbbi jelentkezésre vagy ajánlatra, és ez a rendelet által védett hátrányok közé tartozik.

Jogalap: az irányelvben meghatározott hatály

Az, hogy a jelentkezők számítanak, az (EU) 2019/1937 irányelvének 5. cikkéből következik, amely a "bejelentő" fogalmának meghatározásakor kifejezetten olyan személyeket is magában foglal, akik jogsértésekkel kapcsolatos információkat szerzett a toborzási folyamat vagy egyéb szerződés előtti tárgyalások során, még akkor is, ha soha nem jött létre munkakapcsolat. Az irányelvnek a 2. cikke írja le azt az anyagi hatályt, amelyen belül ezeknek a jogsértéseknek esniük kell. Az ebből következő visszaélés elleni védelem az irányelvnek a 19. cikkében található, és az azt védő intézkedések az irányelvnek a 21. cikkében szerepelnek; ezek a rendelkezések a Közalkalmazotti Szervezetek Felhasználóvédelmi Törvénye részévé váltak. Egy szervezeten belüli kezeléshez az is fontos, hogy ki kezelheti az értesítést, amint azt a következő oldalon leírtak szerint: ki kezelheti a jogvédelmi bejelentéseket egy vállalatnál. A teljes, aktuális jogszöveghez és háttérinformációkhoz a Whistleblowers' House webhelyét lehet felkeresni.